Ma vette át édesapám az Aranydiplomáját. Ha napra nem is pontosan, de 50 éve kapta meg a tanítói oklevelét, s erre emlékezve köszöntötték egy nagyon hangulatos műsorral a volt kollégái, s a község polgármestere. Sajnos, Kata és Julcsi nem tudtak ott lenni (csak lélekben) , de Apa így is nagyon boldog és meghatódott volt. Nekem is jól esett, hogy (ha csak rövid időre is) találkoztam régi kollégáimmal, s hogy még nem felejtettek el... Kicsit korán el kellett jönnöm (holnap ismét továbbképzés), de -gondolom- nélkülem is jól érezték magukat.
ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG APA!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Gratulálunk! Nem is mondtad Gyulbácsi!
Megjegyzés küldése