Még mindig...

...szeretem a focit. Már ha egyáltalán jól játszák. Nos, tegnap este igazán élvezetes játékot láthatott az, akit érdekelt. (Manchester United-A.C. Milan) Jelen sorok írásakor épp a Chelsea és a Liverpool gyötri egymást, s ilyenkor el lehetne egy kicsit filozofálgatni a sikertelen EB pályázaton. (Ha van hozzá kedve az embernek...) S nálunk pedig a Lúzer FC-ről szól a sajtó. (Jellemző?)

Megérkezett...

Hivatalosan is, hogy Julcsit felvették. Ígérem, többet nem írok róla, mert nem szeretném, ha túlzottan dicsekvőnek tartanának az esetleges olvasók... (De attól mi még örülünk!)

10 nap...

...mely megrengette a világot. Nem tudom, emlékszik-e még valaki erre a a dokumentumregényre, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szólt? Nálunk nem volt égszakadás, vagy földindulás, mindössze az előző bejegyzés óta eltelt napok számáról jutott eszembe.
Nos. Tegnap és ma Szegeden voltunk országos néptánctalálkozón. Biztos akadtak dolgok, melyek esetleg nem tetszettek az ott lévőknek, de -szerintem- nagyon klassz kiránduláson vettünk részt. A szereplés esetén nem minden úgy sikerült, ahogy szerettük volna (ill. vártuk), de nem érheti túlzott kritika gyermekeinket!
Remélem, még sokszor leszünk ott hasonló megmozduláson (ha lesz esélyünk nyerni, ha nem), s nagyon finom volt a "mézes", melyet ezúton is köszönünk!

Színház az egész világ(?)

Ma a Kolibri Színházban voltam az iskolás gyermekeimmel. A "Macskák társasága" c. darabot láthattuk. Csak azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy nézze meg, s vigye el gyerekeit is! (Bár talán nem árt előtte elmesélni a mű tartalmát sem.) Pár évvel ezelőtt olvastam a történetet, akkor is, s most is tetszett. (S Andersen-díjat is nyert az írónő -ha jól emlékszem.)
S az ember csak azt sajnálja, hogy oly keveset jut el "Thália Papjai" közé... (Bár erről már többször is elgondolkodtam ezeken a hasábokon is.)

Névnap (ismét)

Nagyon jó, ha az embereknek eszébe jut a másik. Hallottam már olyan családokról, ahol nem igazán fontosak az ünnepek. Szerintem, az "itt" élő emberek szegényebbek egy nagyszerű érzéssel. Ez pedig a SZERETET.
Az embernek fel kell ismernie, hol az igazi jó, hol az igazi biztonság, hol az igazi... Tudjuk, nem mindenki találta meg azt, ahol ez megvan, s Őt, aki mellett ez megtalálható. Én úgy érzem, megtaláltam.
Isten éltessen mindenkit (is), akinek nem csak ma van a névnapja!

névnap

Boldog névnapot kívánunk!

Julcsi, Kati

Április 11.

Ma van a Költészet Napja. 102 éve született József Attila. Remélem, sok helyen nem felejtődött el ez az ünnep, bár illúzióim nagyon nincsenek. Futunk, rohanunk, szaladunk, kapkodunk, idegeskedünk, mérgelődünk, veszekszünk, morgolódunk, s még sorolhatnám, de -sajnos- egyre ritkábban halljuk meg, hogy milyen is a "Verssor az utcazajban".

Elmúltak az ünnepek...

"...s már a vak tyúk sem talál szemet..."- hogy idézzem a KFT együttest. Nos, véget ért a tavaszi szünet. Biztos csúnya dolog, de már sokan várják (felnőtt, gyerek egyaránt) a nyári pihenést. Azt is tudom, sokan "felhördülnek" az országban, amikor a szüneteinkről hallanak, de erről nem nyitnék vitát, hiszen úgy sincs értelme... Szerintem a legtöbb tisztességesen dolgozó ember elfárad a munkájában, s mindenki megérdemli a pihenést. Aki pedig nem, azzal nincs mit kezdenem. (Legfeljebb, moroghatok, ha akarok...)

HÚSVÉT

Gyermekkoromban a "jobb" években minimum 30 helyen jártunk bátyámmal, s mondtunk verset. Azóta "felnőttem", s már nem nagyon járok sehová ezen a hétfőn, bár a szokás nincs elfelejtve... Gondolom, ha fiam lenne, nyakamba venném a várost, de most inkább szívesen fogadjuk a család nőtagjainak locsolóit. Köszönjük, hogy megtiszteltek a Kedves Néptáncos Barátok ( + Joci, mint osztálytárs) a családon kívül! Sok szeretettel várunk mindenkit jövőre is!

Mozgalmas napok...

Csütörtökön volt a Kerületi Művészeti szemle táncos napja, ahol Julcsiék az osztályával nyertek egy aranyérmet, s a néptánccsoporttal egy ezüstöt. (Igaz, "sárgát" nem adtak ki...) Úgy hallottam, ügyesek voltak, de van, akinek nem tetszett, s csak kritizálni tudja őket. Ez van, ezt kell (?) szeretni.
A szombati Aprók Bálján mi jól éreztük magunkat. Még soha nem voltunk ezen a rendezvényen, s nem is csalódtunk. Igaz, sokkalta klasszabb lett volna, ha a mieinknek is van zenekara, táncolnak a színpadon, s zenére történik a tánctanítás, de ez nem rajtunk múlott, így kár is lenne rajta keseregni.
Vasárnap pedig kimentünk az "Utazás" kiállításra. Hoztunk néhány prospektust, s lehet álmodozni. (S bízunk benne, hogy a nyári néptáncos programok is lefixálódnak már végre!)