Ma elmentünk az Állami Bábszínházba, s megnéztük Csajkovszkíj egyik leghíresebb darabját. Csak a zene szólt, félig báb, félig "emberi" előadás volt. A megértéshez azért szükség volt arra, hogy ismerjük is a történetet. Nekünk tetszett a színészek játéka, de nem vagyok benne biztos, hogy a körülöttünk helyet foglaló 5-6 évesek is hasonló módon vélekednek. (Egyébként a jegyeket még karácsonyi meglepetésként vette Kata, csak tegnap adta át. Jobb későn,...)
S ilyenkor fogalmazódik meg az emberben, hogy sokkal többet kellene "kényeztetnie" magát szellemileg is. Annyi jó előadás, koncert, stb. van, csak hát mindez idő és pénz kérdése...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése